Az éghajlatváltozás mérséklése céljából elkerülhetetlen az energiafogyasztás csökkenése. Ennek egyik módszere az energiahatékonyság, melynek eredményeként az adott termék vagy szolgáltatás előállításához kevesebb energiát használunk fel anélkül, hogy abban minőségromlás következzen be. Nincs olyan termék vagy szolgáltatás, mely ne igényelne energiafelhasználást.

Beszélhetünk továbbá az erőművekben, a gyárakban a kőolaj vagy földgáz elégetése következtében a légkörbe került káros gázokról, azonban nem szabad elfeledkeznünk az egyéb más emberi tevékenységekről, fogyasztási szokásokról sem, melynek következménye szintén a károsanyag-kibocsátás. Mindenkinek fel kellene ismernie, hogy a jelenlegi nagy energiaigényű épített környezet átalakításával és az abban zajló tudatos energiafogyasztás kialakításával tehetjük a legtöbbet a klímaváltozás mérséklése érdekében.

Az energiahatékonyság szabályozása számos területet érint mindennapjainkban. Ilyen:
- az épületek energiatakarékossági szempontokon nyugvó tervezése és felújítása, majd ezt követően a besorolása (A, B, C, D, E, F, G)

- a közlekedési eszközök fejlesztése,
- az ipari termelés átalakítása,
- olyan termékek használata, melyek az energiahatékonyság elvei alapján kerültek megtervezésre, s használatuk is ezen elven alapszik,
- lakosság aktivizálása (kiemelten fontos területként jelenhet meg): külön pontját képezi azon ismeretek átadása, tudatosítása és a szemléletformálás, mely az egyének energiafogyasztás-mennyiségének csökkentésében mutatkozik meg.

A felesleges, pazarló energiafogyasztás visszaszorítása mindenki érdeke tehát.

A minket körülvevő környezet és bolygónk védelme érdekében is fontos, hogy a nem megújuló energiaforrások helyett fokozatosan átálljunk a megújuló energiaforrások használatára. A különböző támogatások által a lakosság egyre több tagja számára válik elérhetővé, hogy otthonukban is energiát takarítsanak meg a megújuló energiaforrások felhasználásával. Legyen szó a mindennapi elektromos berendezések működéséhez szükséges áramról, vagy a fűtésről, melegvíz felhasználásáról.

Többféle megújuló energiaforrás létezik, melyek közül a köztudatban leginkább napenergia, szélenergia, biomassza, geotermikus energia jelenik meg.

Legősibb energiaforrásunk amit használunk, az a biomassza. Ennek fenntartható módját úgy kell elképzelni, mint amikor például a fatüzelésről beszélünk. Amikor fatüzelés céljából kitermelt erdőket újratelepítjük, akkor gyakorlatilag önmagukat megújítják. Ebben az esetben kiemelten fontos szerep hárul az újratelepítésre, ugyanis azt a szén-dioxidot, melyet a tüzelés során a légkörbe juttatunk, a fák újból kivonják a levegőből és ezáltal egy körfolyamatot alkot maga a tevékenység.

A köztudatban az egyik legismertebb megújuló energiaforrás a napenergia, melyet napelemmel és napkollektorral hasznosíthatnak. Nézzük ezek jellemzőit:

1) A napelemek jelenlétét már kisebb készülékekben, pl. számológépekben vagy elemlámpákban is alkalmazhatjuk, de a háztartási szinten is egyre inkább elterjedt. Előnyük, hogy olyan helyen is lehet áramot termelni, ami el van zárva a hálózattól, pl. tanyákon, hegyi településeken. Ebben az esetben egy akkumulátorra van szükségünk, melyre rádolgozik a napelem, és ennek segítségével képes áramot generálni számunkra. A másik lehetőség az, amikor az elektromos hálózatra tápláljuk vissza az energiát. Több helyen már megoldható, más elnevezésben Zöld energiaként is találkozhatunk a jelenséggel.

A napelemes rendszer úgy működik, hogy a tetőn elhelyezett napelem panelok átalakítják a fényt villamos energiává. Gyakorlatilag, ami termelődik áram a napelembe, annak egy része a fogyasztó rendelkezésére áll a lakásban, a fel nem használt energiamennyiség pedig visszamegy a villamoshálózatba, amelyre az áramszolgáltató felszerel egy olyan mérőt, amely oda-vissza méri az elhasznált és megtermelt áram mennyiségét. Évente egyszer ezt az órát leolvassák, a leolvasott értékeket kivonják egymásból, és ha több a megtermelt energia az elfogyasztotthoz képest, akkor annak árkülönbözetét visszakérheti a fogyasztó az áramszolgáltatótól. Ha pedig több a fogyasztott áram, akkor ki kell fizetni ezt a különbséget. Nagy előnye, hogy aki télen fűtésre is áramot szeretne használni, akkor az az illető télen fogyasztja el azt az energiamennyiséget, amelyet nyáron pluszban megtermelt.

Felmerülhet a kérdés a napelemes beruházások megtérülési idejét illetően.

- függ attól, hogy támogatással vagy támogatás nélkül építik ki a napelemes rendszert. Most jelen pillanatban az új támogatásokkal akár 4-5 éven belül is megtérülhet a rendszer. Támogatás nélkül pedig ennek kb. duplájával kell számolni.
- nagyban függ attól, hogy kinek milyen az épületének fekvése, tájolása. Fontos, hogy déli tájolású tetőkre legyenek telepítve, hiszen ott érik el a maximális hatékonyságot.
- attól is függ, hogy a villamosenergiát mire használják. Ha pl. fűtésre is használják, ott hosszabb a megtérülési idő.

Meghibásodás esetén fontos azzal is tisztában lennünk, hogy milyen díjszabásra számíthatunk, illetve garanciális viszonylatban hogyan kell elképzelnünk a berendezések javítását, mennyi ideig élhetünk a garancia lehetőségével. A napelemekre gyakorlatilag 10-15 év, de vannak olyanok is, amelyekre 30 év gyártói garanciát kapnak a vásárlók. Ebből kifolyólag elég megbízható berendezéseknek számítanak.

2) A napenergia másik alkalmazási lehetősége a napkollektor. Használati melegvizet állíthatunk elő vele, amely elsősorban a fürdésnél, mosásnál, mosogatásnál és a fűtés rásegítésnél nyújt nagy segítséget a háztartások számára. Háztartásokban a napkollektor helyigénye (természetesen többtényezős a különböző felmerülő igények okán) kb. 4-5 m2-t jelent, amely egy 5 fős család melegvíz igényét elláthatja. Felmerül a kérdés a napkollektor hatékonyságával kapcsolatosan a téli időszak: itt is fontos szerepet tölt be továbbra is, hiszen ha kicsit is süt a Nap, már akkor is akár 40-50 °C-ra is képes felmelegíteni a felhasználni kívánt vizet. Ez kedvező, ugyanis nem mindegy hogy 10 °C-ról kezdjük felmelegíteni a vizet, vagy pl. 30°C-ról indítjuk a melegítést.

A közelmúltban megjelent hírek alapján elmondható, hogy Európai Uniós forrásokból finanszírozott támogatások is igénybe vehetők napelemes rendszertelepítésre. Pályázati kereteken belül akár 100%-os vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a háztartások napelemes rendszertelepítésre, de fűtési korszerűsítésre és nyílászárók cseréjére is. A pályázati kiírásokban részletesen olvasható a pályázók köréről és az igényelhető összegről is. További részletek és pontos információk: https://napelem.palyazat.gov.hu/